Fejlesztőházunkban alkalmazott felmérő eljárások ismertetése

 

A gyermek képességeinek felmérése. Tájékozódás csecsemőkortól  az általános iskola alsó tagozatáig.

 

Alkalmazott eljárások:

I. SINDELAR vizsgálóeljárás (5-7 ÉVESEKNEK)

II. GMP - diagnosztika

III. MEIXNER vizsgálóeljárás

IV. Állapot- és mozgásvizsgáló teszt, SMT teszt

 

  

I. SINDELAR vizsgálóeljárás (5-7 ÉVESEKNEK) 

A tanulási zavart okozó részképesség-gyengeségek felismerése és terápiája óvodáskorban és iskolát kezdő gyermekeknél

Cél: A tanulási zavar megelőzése, illetve kisiskoláskorban a zavar elmélyülésének megakadályozása.

Aktivitás: A program két részből áll.

 

1. Az egyéni vizsgáló eljárás: - a gyermek megismerését szolgálja a képességek minőségi elemzése által a feladatok az Affolteri-koncepcióra épülve az észlelési szintek fejlettségét mérik, jelzik.

  1.       modalitásspecifikus szint
  2.       intermodális szint
  3.       szeriális integráció

A vizsgálóeljárás feladatai

  1.       Vizuális differenciálás
  2.       Vizuális diszkrimináció
  3.       Verbális akusztikus differenciálás
  4.       Verbális akusztikus diszkrimináció
  5.       Intermodális integráció
  6.       Vizuális szeriális emlékezet
  7.       Verbális akusztikus emlékezet
  8.       Intermodális szeriális emlékezet
  9.       Beszédmotorika
  10.   Vizuomotoros koordináció
  11.   Vizuális figyelem
  12.   Akusztikus figyelem
  13.   Testséma téri orientáció

2. Gyakorlóprogram:

 - egyéni,

- kiscsoportos formában

A gyermek képességeinek feltérképezése után a gyengén működő részképességekre irányul a fokozatosság elvére épülő játékos fejlesztőprogram.

Indikáció: a részképesség-gyengeség okozta tanulási zavar, illetve a később, vagy kísérő tünetként jelenlévő magatartásproblémák javítására indikált.


Időtartam: napi rendszerességgel 10 percig végezhető. A fejlesztés ajánlott időtartama 1 év.

Ki végezheti/végzettség: A konkrét fejlesztést gyermekhez közel álló személy (szülő, nagyszülő stb.) végzi. Ezt a munkát a program használatában jártas pedagógus/pszichológus rendszeresen kontrollálja és tanácsot, segítséget ad.

 

II. GMP - diagnosztika

A diagnosztika fő jellemzői

A gyermekek beszédészlelési és beszédmegértési folyamatai a GMP-diagnosztikával vizsgálhatók. Ezt a tesztrendszert Gósy Mária fonetikus, nyelvész, pszicholingvista (tudományos tanácsadó, illetve tanszékvezető egyetemi professzor) fejlesztette ki 1984 és 1988 között (az első tesztcsomag 1989-ben jelent meg). Az eljárás sztenderdizált, így a magyar anyanyelvű gyermekek beszédfeldolgozási folyamata megítélhető, minősíthető, és az eredmények alapján a terápia megtervezhető. 3 és 13 éves kor közötti gyermekek vizsgálatára alkalmas (bizonyos esetekben fiatalabbak és idősebbek részleges tesztelése is elvégezhető a diagnosztikával). A kapott adatok alapján a beszédfeldolgozás tesztelt működései jól jellemezhetők, ezáltal a tipikus fejlődési szint megbízhatóan elkülöníthető az elmaradottól, a zavart folyamattól. Ezt a diagnosztika életkorspecifikus értékei teszik lehetővé.

A diagnosztika tesztjei

A diagnosztika 20 tesztet tartalmaz, közülük 15 az óvodás és 18 az iskolás gyermekek vizsgálatára szolgál (a résztesztek számának különbségét az okozza, hogy vannak csak az óvodások és vannak csak az iskolások számára kialakítottak). Az egyes tesztek sorrendjét a vizsgáló szabadon választhatja meg, vagyis azoknak szigorúan kötött sorrendje nincsen. Javasolt ugyanakkor, hogy a GMP1, vagyis a hallás épségének ellenőrzése mindig az első, a dichotikus tesztek pedig lehetőleg az utolsók legyenek (lásd GOH-eljárás).

Az egyes résztesztek használatához laboratóriumi körülmények között előállított, speciális hangfelvételeket tartalmazó hangkazetták és további, e célra kialakított eszközök szükségesek (ezeket az anyagokat a Nikol Kiadó publikálja, megvásárolhatók). A diagnosztikához nélkülözhetetlen a magnetofon vagy a CD lejátszó (a dichotikus tesztekhez sztereó változatuk és fejhallgató szükséges), valamint egy megfelelően csöndes helyiség a vizsgálat elvégzéséhez.

A tesztfelvétel sorrendjét minden esetben a vizsgált gyermek életkorához, pszichés állapotához és kooperációs készségéhez kell igazítanunk. Ez azt jelenti, hogy az egyes tesztek a gyermek szempontjából kellőképpen változatosan következhetnek egymás után. Így nem idézünk elő sem homonim gátlást, sem fáradást, sem „unalmat”. A változatosság itt azt jelenti, hogy az ismétléses feladatot például képnézés, majd azt pantomimjáték, ezt kitalálásos, majd válaszadásos teszt kövesse.

A tesztelési idő

A tesztelési idő óvodásoknál átlagosan 25 perc, iskolásoknál 35 perc. Ezek az időtartamok relatíve rövidek, mégis elegendők ahhoz, hogy a gyermek beszédfeldolgozása jól megismerhető legyen. Elkerülhető azonban az, hogy a gyermek elfáradjon, s emiatt nem a valós teljesítményt kapjuk, hanem valami fáradtsági szintet. A diagnosztika tehát ebben az értelemben is igen megbízható.

 

 

III. MEIXNER vizsgálóeljárás

 A nyelvi fejlődés zavara következtében kialakuló olvasás-írás problémáknál beszélünk diszlexia-diszgráfiáról, mely szinte mindenkor tünetegyüttesként jelentkezik az iskolai teljesítményekben (pl. betűk, számjegyek vizuális tévesztése, szerialitási zavar; szótagcserék, helyi érték ismerétének hiánya, gyenge verbális emlékezet, szövegmegértés zavara - szöveges példák megoldásánál is stb.).

Az olvasás-írás-számolás vizsgálata esetén csak akkor diagnosztizálhatunk diszlexiát-diszgráfiát-diszkalkuliát, ha előzőleg tisztáztuk az intelligencia struktúráját - természetesen - a részképesség-gyengeségek feltárásával.

Ép intellektus mellett vezető tünetnek a beszédfogyatékosságot,  beszédben akadályozottságot, nyelvi zavarból eredő olvasás, írás, számolás zavart tekintjük elsődleges problémának, illetve diszlexia-diszgráfia-diszkalkuliának.

Az olvasás (diszlexia) vizsgálata

Általános szempontok

  •   Tanulási szokások, mióta vannak tanulási problémái?
  •   Vizsgálat alatt tanúsított magatartás megfigyelése (pótcselekvések, tremor, tick, kézizzadás stb.).
  •   Az olvasási teljesítmény idejét másodperccel, a hibák számát hibaponttal jelöljük. (Megjegyzés: a stoppert lehetőleg ne helyezzük az asztalra a vizsgált személy elé!)
  •   Kisiskolásoknál a szöveges résznél néma olvasásra adjunk lehetőséget (belső olvasás), ha hangos olvasásra nem képes.
  •   Pontos instrukciókat, célkitűzéseket adjunk. Bátorítással folyamatosan motiváljunk. Így pl. 1 osztályosoknál (félévkor) - "Melyik betűt tanultad már?" A mondatok elolvastatásánál szóbeli válaszok adása is elegendő. 2. osztálytól célkitűzés a szöveg olvastatása előtt: - "Figyeld meg, hogy miről szól a történet!" Előbb verbálisan fogalmazza meg a felolvasott kérdésekre a választ és csak utána töltse ki írásban a szöveg utáni szereplő kérdéseket.
  •   2. osztály végétől és 3. osztály elejétől már összefüggően, önállóan mondják el az olvasott szöveg tartalmát, természetesen az előzetesen megadott instrukció alapján.
  •   Az olvasás vizsgálatánál jelöljük a hangadás tónusát (halk-hangos), betűtévesztéseket, reverziókat, hangátvetéseket, kihagyásokat, betoldásokat, szóvégi lehagyásokat, "komfabulálást" (mást olvas, találgat), nevekre való emlékezést, technikai kivitelezés és tartalom megfigyelése közötti összefüggéseket, szövegemlékezetet.

Az olvasás vizsgálatához Meixner Ildikó olvasólapjait használjuk osztályfokok szerint.

 

 

IV. Állapot- és mozgásvizsgáló teszt, SMT teszt

A vizsgálat azt méri, hogy a gyermek milyen mozgáskészségekkel rendelkezik, egyes agyterületei mennyire működnek összehangoltan, hogyan dolgozza föl idegrendszere a bejövő ingereket.

A mozgásvizsgáló teszt nem értelmi képességeket mér. Egy gyermek egyes idegrendszeri területei lehetnek éretlenek annak ellenére, hogy az intellektus ép.

A teszt segítségével már ötéves korban meg lehet állapítani, hogy melyek a fejlesztendő területek, így már akkor el lehet kezdeni a munkát, amikor az idegrendszer még rugalmas, alkalmazkodó, tehát a gyerek érzékeny a terápiára.

A felmérés kizárólag mozgásra épül, egyértelmű, százalékban kifejezhető eredményt ad.
A feladatok egyszerűek, könnyen végrehajthatóak, így az esetek nagy részében örömmel végzik a gyerekek, hisz nem lehet jó vagy rosszul csinálni.
A teszt felvételénél a szülő is jelen van, így az elért eredmény egyértelmű, könnyebben elfogadható a hiányosság, későbbi felvételnél észrevehető a szülő számára is a pozitív változás.

A hiányosságok esetén a felzárkóztatásra, fejlesztésre 1-2 év állhat rendelkezésre.

A vizsgálat kiindulási alapot szolgáltat a TSMT (tervezett szenzomotoros tréningek) egyéni – home tréning – (TSMT-I) és csoportban (TSMT-II) végezhető tornatermi terápiájához.

A teszt bemutatása:

5 nagy terület

 

A teszt 5-12 éves gyerekek vizsgálatára alkalmas, felvétele során 40-45 perc alatt 5 nagy részterületen 21 vizsgálat végezhető el.

A teszt elvégzése tartalmazza:

1. Az idegrendszer érettségének vizsgálatát
2. Mozgásvizsgálatot
3. Testkép, térbeli tájékozódást, lateralitást
4. Taktilis terület vizsgálatát
5. Ritmusvizsgálatot

 

Együttműködő szervezetek

Miskolci Down civil Társaság
Felső- magyarországi Református Intézmények Tehetségsegítő Tanácsa
Sámuel Alapítvány, Beregszász
Irgalmas Szamaritánus Református Gyermekotthon, Nagydobrony