Megkésett beszédfejlődés

Komplex fejlesztő foglalkozások megkésett beszédfejlődésű gyermekek számára. 

Korai fejlesztő és terápiás központunkban a megkésett, eltérő fejlődésű vagy fejlődési zavar szempontjából veszélyeztetett 0 -10 éves gyermek diagnosztikáját és egyénre szabott terápiás eljárását biztosítja, komplex egyéni és csoportos foglalkozások formájában.

Fejlesztőházunkban komplex terápiákat alkalmazunk, ami a mozgás és a kognitív fejlesztés összekapcsolását jelenti. A gyermek felmérése után, a probléma mélységének megfelelően, egyéni vagy csoportos fejlesztés keretében folynak a foglalkozások heti rendszerességgel.

 

A megkésett beszédfejlődés: 

Az expresszív (kifejező) beszéd időbeli, morfológiai-grammatikai (szintaktikai) fonológiai eltérése.(Gerebenné) Ez a beszédfejlődési zavar enyhébb formája, mely részleges, időszakos elmaradás, az ép értelmű, ép hallású gyermekek részképességzavara. 

A tünetek 2/3 - 4 éves kor között kifejezettek, majd 4-6 éves kor között fokozatosan ill. rohamosan csökkennek. Iskoláskorban maradványtünetként az olvasás-írás elsajátításának lassúbb ütemes, enyhébb fokú diszlexia, a verbális tanulásban mutatkozó gyengébb teljesítmények figyelhetők meg.

 

A fejlődési diszfázia: 

Az expresszív (kifejező), receptív (értő) integratív beszéd időbeli és strukturális zavara, amely morfológiai-grammatikai (szintaktikai) fonológiai és szemantikai szintjén különböző kombinációjú és súlyosságú tünetekben mutatkozik meg.  A beszédfejlődési zavar jellemzője a szó- és mondatalkotás feltűnő hiánya, alacsony szintje, szómondatok, gyermeknyelvi szavak, töredékek használata, a nyelvi szabályok lassú elsajátítása, amely a nyelven kívüli képességek, a részképességek halmozott zavaraival társul.

A beszédfejlődési zavar tüneteit mutató gyermekek 4-8/9 éves korban nehezen tanulják meg a megfelelő nyelvi formák alkalmazását, a diszgrammatizmus tünetei az írott nyelvben, pl: fogalmazásban is megjelenhetnek. (Gerebenné) Gyakran társulnak a részképességzavarok különböző megjelenési formáival, jellegzetes pszichikus funkciózavarokkal:

  • a vizuális észlelés
  • a vizuo-motoros koordináció
  • az alak-háttér percepció
  • az alakállandóság
  • a téri irányok és összefüggések felismerése
  • a testsémán való tájékozódás
  • az akusztiko-motoros integráció
  • az auditív és beszédészlelés
  • a taktilis és kinesztetikus észlelés
  • a szerialitás
  • a mozgáskoordináció
  • a figyelem
  • a magatartás területén megfigyelhetők és klinikai-pszichodiagnosztikai módszerekkel feltárhatók.

 

A beszédfejlődés késésének okai:

  • Az öröklésnek nagy a jelentősége, a gyermek családjában, főleg apai ágon sok esetben találni olyan személyeket, akiknél a beszédfejlődés késett.
  • Lehet oka még olyan szülési sérülés, mely az agynak a beszédmozgásokat és a beszédmegértés irányító területeit érintette.
  • Viszonylag gyakoriak a beszédfejlődési zavarral küzdők között a koraszülöttek, mivel a kissúlyú, éretlen újszülött szülés közben és szülés után is sérülékenyebb.
  • Oka lehet még alkati is, sok esetben találkozhatunk rendellenes fekvésben született gyermekekkel.
  • Súlyos testi gyengeség gyakran együtt jár a beszédkéséssel.
  • Általános motoros ügyetlenség is okozhat problémákat, mivel a beszéd rendkívül finoman összerendezett mozgásokat igényel.
  • Kisgyermekkori agysérülések és egyes gyermekkori betegségek is vezethetnek a beszédfejlődés késéséhez.
  • A beszédkésés kiváltó oka lehet a beszédnevelés elhanyagolása, mivel a beszéd megjelenésének időpontja jobban függ a környezeti hatásoktól, mint a gyermek intelligenciájától. Ha a környezet nem, vagy alig nyújt példát az utánzásra, akkor nem fejlődik a gyermek beszéde.

 

A beszédkésés tünetei:

  • Csökkent beszédkészség, mely már az első évben megfigyelhető, ugyanis ezek a gyermekek kevesebbet gagyognak, mint kortársaik. Gagyogásuk sivárabb és egyhangúbb, környezetük beszédére alig reagálnak.
  • Az első szavak megjelenése után ezeknek a gyermekeknek a beszédfejlődése hosszú időre megakad, a szavakat pöszén ejtik, a hosszabb szavakat megrövidítik, szókincsük csak a 3. életév végére kezd lényegesen gyarapodni, s még 4-5 éves korukban is szegényes. Hosszú ideig csak egyszavas, nyelvtanilag helytelen (agrammatikus), majd 2-3 szavas mondatokban beszélnek.
  • Beszédmegértésük elmaradott, de gyorsabban fejlődik, mint beszédkészségük. Egyszerű felszólításoknak eleget tesznek, ismerős személyre, állatra rámutatnak.
  • Jellemzi őket a makacs, tartós pöszeség, a szótalálási és mondatszerkesztési nehézség.
  • Beszédük később gyakran nyelvtanilag is helytelen.

 

Terápia főbb jellemzői:

  • Az időben felfedezett beszédfejlődési zavar jól korrigálható, az elmaradás sok esetben teljesen vagy nagyrészben behozható.
  • Az első és legfontosabb feladat a beszédkedv felkeltése, melyet a szeretetteljes légkör, a játékok és a sok hangutánzás szolgál. A gyakorlatok nem a gyermek életkorától, hanem fejlettségi szintjétől függnek.
  • A terápia során a beszéd fejlesztése mellett a mozgás, a gondolkodás, a figyelem és az emlékezet fejlesztése is fontos feladat.
  • A beszédfejlesztés magába foglalja a beszédszervek ügyesítését, a szókincs fejlesztését, a nyelvi rendszer kiépítését, mely során a természetes beszédfejlődés menetét kell követni.

Együttműködő szervezetek

Miskolci Down civil Társaság
Felső- magyarországi Református Intézmények Tehetségsegítő Tanácsa
Sámuel Alapítvány, Beregszász
Irgalmas Szamaritánus Református Gyermekotthon, Nagydobrony