Komplex fejlesztő foglalkozások megkésett pszichomotoros fejlődésű gyermekek számára (mozgás-,beszéd- és értelmi fejlesztés)

 

Korai fejlesztő és terápiás központunkban a megkésett, eltérő fejlődésű vagy fejlődési zavar szempontjából veszélyeztetett 0 -10 éves gyermek diagnosztikáját és egyénre szabott terápiás eljárását biztosítja, komplex egyéni és csoportos foglalkozások formájában.

 

Fejlesztőházunkban komplex terápiákat alkalmazunk, ami a mozgás és a kognitív fejlesztés összekapcsolását jelenti. A gyermek felmérése után, a probléma mélységének megfelelően, egyéni vagy csoportos fejlesztés keretében folynak a foglalkozások heti rendszerességgel.

 

Testi, érzékszervi, értelmi fogyatékossághoz vezető kórállapotok jelentős része már újszülött korban kiderül – látható veleszületett rendellenességek vagy definitív perinatális történések alapján – jóval azelőtt, hogy az elmaradás jelei mutatkoznának. Ezekben az esetekben a felismerés nem okoz problémát. A fogyatékossághoz vezető kórállapotok másik része azonban nem okoz alarmírozó tüneteket, a problémára a fejlődési elmaradás jelei hívják fel a figyelmet. A szülők a csecsemő esetleges másságával sokszor csak a szülészetről való hazabocsátás után szembesülnek, de olykor hetek, hónapok is eltelnek, míg sejtéseik gyanúvá erősödnek. Fejlődési zavar gyanúja akkor merül fel, ha a gyermek a vizsgálat időpontjában egy, vagy több fejlődési területen megkésett, vagy kóros fejlődést mutat.

 

Csecsemőkor

 

Alvás-ébrenlét rendellenességei Fel kell figyelni az olyan “apróságokra”, mint a sok sírás, vagy a szokványostól eltérő alvás-ébrenlét ritmus. Gyanússá válhat, ha túl sokat alszik, “túl jó” a gyermek, vagy ellenkezőleg túlzottan ingerkereső.

 

Látási magatartás

Kellően éber, nem síró csecsemővel 40 cm-es távolságon belül, kezdettől fogva lehet szemkontaktust létesíteni. A későbbiekben figyelemmel kell kísérnünk, hogy követi-e a közelében lévő arcot, tárgyakat, majd fél éves kora után a szobában mozgó embereket. Egy éves kora környékén már az apróbb tárgyakat is észreveszi.

 

Hallási magatartás

A csecsemők hallási magatartása – főleg kezdő szülők számára – nehezen értékelhető, a zajgenerátorral végzett hallásszűrő vizsgálat pedig nem kielégítő. Mivel a közfelfogás az, hogy a csecsemők a zajokra kevésbé érzékenyek mint az idősebbek, ezért egészen fiatal csecsemők hallási magatartására rá kell kérdezni a szülőktől: – félálomban összerezzen-e apróbb zajokra, – éber állapotban az anya hangjára orientálódik-e, – felsíráskor az anya hangja megnyugtatja-e stb. A vizsgálat során lényeges, hogy a hangot adó eszközt a gyermek ne láthassa, vagy pl. az ajtó csapódásból származó vibrációt ne érezhesse, mert tévesen a nem akusztikus ingerre adott választ értelmezhetjük megfelelő hallási reakciónak! Addig, amíg Magyarországon az újszülött-kori hallásszűrő vizsgálat echoscreen rendszerrel nem terjedt el, a legkisebb kétely esetén is indokolt objektív audiológiai vizsgálatot kérni.

 

Figyelem, érdeklődés

Az érdeklődés, és a figyelem, a háziorvos a védőnő számára nehezen objektivizálható, de rendkívül fontos paraméterek. Hiányuk, vagy nem megfelelő minőségük fejlődési zavarra utaló árulkodó jelek. Különösen nehezen ítélhető meg a fiatal csecsemők figyelmi magatartása, érdeklődése, mert az ébrenlét időszakában az éberségi szintjük nem egyenletes. Későbbiekben fontos megfigyelnünk, hogy mi kelti fel a gyermek érdeklődését, hogyan fedezi fel környezetét, miként viszonyul az emberekhez, tárgyakhoz, milyen a játéka, manipulációja. Fontos tudni, hogy a gyermekek vizsgálati helyzetben gyakran eltérő, akár jobb, vagy gyengébb képet mutathatnak a megszokott környezetben tanúsított magatartásukhoz viszonyítva. Ezért kérdezzük meg a szülőtől, hogy a gyermek vizsgálat alatti viselkedése megfelel-e a szokásos viselkedésének. Ezzel elkerülhetjük a szülő panaszának félreértelmezését. Ugyancsak lényeges – és elsősorban a védőnőnek van arra lehetősége – hogy a gyermek természetes közegében tanúsított viselkedését megfigyelje.

 

Szociális fejlődés 

2 hónapos kor környékén a gyermek a fölé hajló arcra visszamosolyog. Ez fontos mérföldkő a fejlődésben, melynek késése gyakran összefüggést mutat a később megnyilvánuló zavart értelmi fejlődéssel. A gyermek 6 hónapos kortól egyértelműen megkülönböztetett módon reagál az általa jól ismert személyekre. 8 hónapos kor után várjuk a „közös figyelem” kialakulását, amikor a gyermek hanggal, vagy gesztussal felhívja az édesanya figyelmét a számára fontos tárgyra, eseményre, valamint egyértelműen reagál az édesanya kezdeményezéseire. Kérdezzünk rá, hogy megjelentek-e ezek az örömmegosztó, figyelem-felhívó gesztusok, és hangadások. Ezek hiányában fokozott figyelemmel kell követnünk a gyermek fejlődését. A 8 hónapos kor környékén egyértelművé váló utánzás a tanulás fontos része, melynek késése, vagy esetleges elmaradása súlyos zavarok forrása lehet.

 

Nagymozgások

A halmozottan sérült csecsemőknél a szülők első panasza általában a nagymozgások késése, viszont a nagymozgás mérföldköveinek pontos megjelenése vagy enyhe fokú késése nem zárja ki az esetleges értelmi vagy egyéb fejlődési zavart, tehát prognosztikai értéke viszonylag csekély. A fordított jelenségre is figyelnünk kell: kóros izomtónus fokozódás jele lehet, ha a csecsemő hason “már korán, szépen tartja a fejét”, ha a vertikalisatio az átlagosnál gyorsabban zajlik le, vagy ha megcserélődik a szokásos fejlődési sorrend: előbb áll, azután ül le, vagy kimarad a négykézláb mászás. Ezek az apróbb fejlődési variánsok természetesen nem mindig kóros jelenségek, gyakran a szűk mozgástér váltja ki a korai vertikalisatiot. Fontos meggyőződnünk arról és szorgalmazzuk, hogy legalább a második félévtől kezdődően a csecsemő már ne csak az ágyában legyen, hanem tágabb térben is mozogjon, játsszon.

 

Finommozgás, szem–kéz koordináció

A kézhasználat fejlődése az értelmi fejlődés érzékeny jelzője, ezért érdemes fokozott figyelemmel követni a fejlődési táblázat alapján. A kezek ökölben tartása 3 hónapos korra oldódik. A pontos nyúlást az 5. hónaptól, a tárgyak egyik kézből másikba vételét 6 hónapos kortól, a hüvelykujj szembefordulását 8 hónapos kortól, a mutatóujj “önálló életre kelését” 9 hónapos kortól, míg az érett, ujjbegyek közötti csippentő fogást 1 éves kortól várjuk. A finommozgások késésén kívül fejlődési zavarra utal az is, ha a kéz, ujjak nézegetése a 20. héten túl is gyakran előfordul. Lényeges a kézhasználat szimmetriája, a korai dominancia parezisre utaló jel.

 

Kisdedkor (1-3év)

Feltűnő események nélküli eltelő csecsemőkor után a kisdedkori fejlődés elsősorban a beszédfejlődés, a játék és a szociális készségek fejlődésének területén mutathat az átlagostól eltérő ütemet. A későbbi értelmi fejlődéssel szoros összefüggést mutat e készségek késése, vagy eltérése. Különösen a beszéd értés alakulása időhöz kötött, érzékeny jelző, melynek elmaradása gyakran elkerüli a szülők és a szakemberek figyelmét is. A beszéd produkció lényegesen tágabb határok között fogadható el átlagosnak, de jelentős késése esetén szakvizsgálatra van szükség. A beszédkésés hátterében a fejlődési zavarok széles spektruma állhat: hallássérülés, értelmi fogyatékosság, autizmus, fejlődési dysphasia, specifikus nyelvi fejlődési zavar, szociális depriváció. A gyermek játékának fejlődésében jelentős változást látunk egy éves kor táján, amikor megjelenik a tárgyak funkció szerinti használata. A kisautót tologatja, a babát öleli stb., szemben a korábbi manipulációkkal, amikor a tárgytól függetlenül ugyanazt a tevékenységet hajtotta végre, egymáshoz 13 ütögette, dobálta stb. Két éves korra megjelenik a “mintha” játék. A gyermek úgy tesz, mintha lenne étel a tányérban, és megeteti a babát. Három éves kor tájékán pedig már egyszerű szerepjátékok és konstrukciós játékok jellemzik a játékát. Amennyiben a játék fejlődés menetében késést látunk, vagy a gyermek döntően sztereotíp tevékenységeket végez, mindenképpen javasolt a kivizsgálása. Ebben az életkorban szokott először feltűnni, ha a gyermek viselkedésével gondok vannak. Kivizsgálás javasolt, ha a mozgásigénye, aktivitási szintje lényegesen felfokozott, ha kifejezett figyelmi problémái vannak, vagy ha a gyermeket nagyon nehéz irányítani, öntörvényű magatartást mutat. A szociális kapcsolatok terén lényeges a reciprocitás (kölcsönösség), az örömmegosztás és az érzelmek árnyalt kifejezésének képessége. A szobatisztaság kialakulásának késése (nappalra 3 év után) fejlődési zavar jelző tünete lehet.

 

Óvodás kor

Optimális esetben a fejlődésében gátolt gyermekek problémáira már fény derül csecsemő–kisded korban. A tapasztalat azonban az, hogy az enyhébb problémák: magatartási, tanulási nehézségek, részképességzavarok, kortárskapcsolati problémák csak óvodáskorban, vagy később válnak nyilvánvalóvá. A lassúbb fejlődési ütem, valamint az elmaradás mértékének megítéléséhez ad támpontot, ha használjuk a mellékelt fejlődési táblázatot. Gondos neurológiai vizsgálat és képességfelmérés javasolt azokban az esetekben, amikor a panaszok a korosztályhoz viszonyított átlag teljesítmény elmaradására vonatkoznak, pl. rajzkészség elmaradása, figyelemi problémák, szegényes játék, magatartási tünetek (nehéz irányíthatóság, túlzott visszavonulás, vagy indokolatlannak tűnő agresszió stb.). A figyelemi funkciók ebben az életkorban jelentősen változnak, nő a figyelem terjedelme, javul a szűrő funkciója és a koncentráció mélysége. Gyakori jelenség, hogy a gyermek a vizsgálati helyzetben, kétszemélyes kapcsolatban sokkal összeszedettebb, míg a megszokott környezetben – különösen csoportos közegben – az esetleges figyelmi problémák nagymértékben felerősödnek. A szülők panaszain, és a saját megfigyeléseinken kívül fontos információt kaphatunk a gyermek óvónőjétől, mivel bizonyos problémák csak a közösségben nyilvánulnak meg, vagy erősödnek fel.      

Együttműködő szervezetek

Miskolci Down civil Társaság
Felső- magyarországi Református Intézmények Tehetségsegítő Tanácsa
Sámuel Alapítvány, Beregszász
Irgalmas Szamaritánus Református Gyermekotthon, Nagydobrony