Tanulási zavarral küzdő gyermekek komplex fejlesztése

 

Korai fejlesztő és terápiás központunkban a megkésett, eltérő fejlődésű vagy fejlődési zavar szempontjából veszélyeztetett 0 -10 éves gyermek diagnosztikáját és egyénre szabott terápiás eljárását biztosítja, komplex egyéni és csoportos foglalkozások formájában.

 

Fejlesztőházunkban komplex terápiákat alkalmazunk, ami a mozgás és a kognitív fejlesztés összekapcsolását jelenti. A gyermek felmérése után, a probléma mélységének megfelelően, egyéni vagy csoportos fejlesztés keretében folynak a foglalkozások heti rendszerességgel.

 

A tanulási zavar kifejezés többféle területen magnyilvánuló olyan jelenségek gyűjtőfogalma,

amelyek az egyénen belüli nagyfokú különbségeket jelölnek egy adott életkorban, egy adott értelmi szint mellett.

Túlnyomóan a fejlődés korai szakaszaiban, a pszichikus funkciók eltérő fejlődésének következtében.

Különböző képességzavarok formájában alakulnak ki.

Beszéd-, mozgás-, rajz-, magatartás és iskolai tanulási teljesítményekben (olvasás, írás, számolás) mutatkoznak meg.

Másodlagos pszichés tünetek kialakulását eredményezhetik.

Ismert egy pedagógiai jellegű felosztás, melynek kiindulási alapja, hogy milyen területeken jelentkezik a tanulási zavar. Ezek alapján különböztetünk meg részképességzavarokat és komplex tanulási zavarokat.

 

Részképesség-zavarok

Korai fejlesztő és terápiás központunkban a megkésett, eltérő fejlődésű vagy fejlődési zavar szempontjából veszélyeztetett 0 -10 éves gyermek diagnosztikáját és egyénre szabott terápiás eljárását biztosítja, komplex egyéni és csoportos foglalkozások formájában.

Fejlesztőházunkban komplex terápiákat alkalmazunk, ami a mozgás és a kognitív fejlesztés összekapcsolását jelenti. A gyermek felmérése után, a probléma mélységének megfelelően, egyéni vagy csoportos fejlesztés keretében folynak a foglalkozások heti rendszerességgel.

 

A motorikus és a kognitív funkciók területén megmutatkozó deficitet nevezzük részképesség-zavarnak, mely az intelligenciaszinttől függetlenül lép fel.

A részképesség tehát nem olyan komplex jelenség, mint az olvasás, írás vagy számolás, hanem ezeknek a képességeknek az alapjául szolgáló funkciók együttese. A kultúrtechnikák elsajátításának lehetősége akkor alakul ki, ha a gyerek már képes ezekre a részteljesítményekre, valamint az érzékelőrendszerek is összehangoltan működnek egymással és a mozgással.

 

Kognitív funkciók zavarai:

A percepció zavarai

A tanulási zavarokkal küszködő gyermekek érzékszervei épek, kifogástalanul látnak és hallanak. Problémáik abból fakadnak, hogy az érzékszerveken keresztül beérkező információk, jelek értelmezése pontatlan, hibás, a központi idegrendszer nem képes az érzékszervek által közvetített információkat pontosan felfogni, továbbítani, tárolni, korábbi ismeretekkel összehasonlítani, rendszerezni, koordinálni, feldolgozni, s végül az adekvát reakciót indítani. Pl. Vannak gyerekek, akik állandóan vakaróznak, dörzsölik a kezüket, csúszkálnak a padon, széke, stb.

1. Az egyensúlyrendszer zavarai:

Bizonytalanság: nehézségi erő észlelésében → Gyerek nem meri megváltoztatni stabil testhelyzetét pl. fél a fél lábon állástól, fára mászástól, stb.

Elégtelen működés: kevés egyensúlyingert érzékel → pl. forgás vagy körhintázás közben nem szédül

Túlmúködés: túl sok egyensúlyingert érzékel → pl. nem szeret hintázni, gyakran szédül

2. Az auditív rendszer zavarai:

Az irányhallás hiányosságai → nem tudja, melyik irányból jön a hang

A hallási differenciálás hiányosságai → nem képes a hangokat magasságuk, mélységük, zöngésségük alapján megkülönböztetni

Hallási figura-háttér észlelés zavarai → nem tud egyetlen, kiválasztott hangra vagy szóra figyelni

Hallási zárás, szerialitás zavar → nem tudja a különálló hangokat egyetlen szóvá összeolvasztani

3. A vizuális rendszer zavarai:

Alak- és térészlelés hiányosságai → egyes betűk (alak, forma, méret)megkülönböztetésének nehézségei pl. b, d, g, q, a, stb.

Vizuális differenciálás hiányossága → nem ismer fel egy adott képet hasonló képek között

Vizuális alak-háttér zavar → a vizuális „jelsalátából” nem tudja a számára fontos, lényeges információt kiemelni

Vizuális zárás, szerialitás zavar → képtelen a részinformációk egésszé alakítására pl betűkből szavak, szavakból mondat

4. A taktilis-kinesztetikus rendszer zavarai:

A saját test érzékelésének elégtelensége → erősen kell fogni, ill. erősen ragad meg mindenkit

A kinesztetikus érzékelés hiányossága → pontatlanul észleli saját ízületei helyzetét, testtartását, ezért mellényúl

Az alak-háttér észlelésének hiányosságai → pontatlanul fogja fel az érintési ingereket pl. hátára írt betűt

Figyelemzavar

A gyerek figyelme elkalandozik, könnyen elterelhető,

hullámzó, ingadozó intenzitású, képtelen a zavaró ingereket figyelni, gátlás alá helyezni

Perszerváció (figyelem tapadása)

Szelektálási képtelenség

Az emlékezet zavarai

A gyerek számára gondot jelent az ingerek (tárgyak, tárgyképek, szavak, mondatok, utasítások)tárolása, azonnali vagy késleltetett felidézése. Csökkent, nem elégséges a tárolási kapacitásuk.

Minőségében a tárolás felszínes, nem relációkat, műveleteket, információtömböket tárolnak, hanem a konkrét vizuális vagy akusztikus ingerek megjegyzésére törekszenek.

Előhívási stratégiáik sem hatékonyak, ami kódolási zavarokra és szerialitás zavaraira vezethető vissza.

A gondolkodás zavara

A tanulási zavarral küzdő gyerekek a konkrét feladatok szintjén elfogadhatóbban teljesítenek, a problémák többsége akkor jelentkezik, amikor a feladat absztrakt fogalmakat és formális gondolkodást igényel.

Gondolkodási nehézséget jelent:      

- relációk megfordíthatóságának felismerése,

- rész-egész felismerése,

- bennfoglalás felismerése,

- alá-fölérendeltségi összefüggések felismerése,

- ok-okozati összefüggések felismerése,

A gondolkodás zavara szoros együttjárást mutat a beszéd sajátosságaival. Megfelelő családi környezetben a gyerek analóg úton sajátítja el az alapszókincset, a nyelvi struktúrákat, a mondatalkotás szabályait. A hétköznapok arra is lehetőséget adnak, hogy beépüljenek viselkedésrepertoárjukba olyan alapvető szokáscselekvések, mint a köszönés, az információ- vagy segítségkérés, az érzelmek kinyilvánításának verbális formái.

Problémának kell tekinteni, ha hiányos a tárgyi világ ismerete, ha a szókincshiány miatt nem képes megnevezésre. Legnyugtalanítóbb a relációszókincs szinte teljes hiánya, hiszen következményeit érzékelhetjük nemcsak a matematika, hanem a nyelvtan , környezetismeret, az egész intellektuális fejlődés terén.

 

A motoros funkciók zavarai:

Az izomtónus zavarai

hypotónus: túl alacsony az izomzat feszültségi állapota → minden mozgás fárasztó, mozgásigénye csökkent, mozdulatai erőtlenek

hypertónus: az izomfeszültség túl magas → állandóan nagy ellenállást kell leküzdenie a mozdulat létrejöttéért

A nagymozgások zavarai

reflexzavarok: újszülöttkori feltétlen reflexek (pl. elemi járás, kúszás, mászás) nem kerülnek gátlás alá, így akadályozódik az agykérgi irányítású mozgás-megnyilvánulások elsajátítása

zavarok a testtartás-, állás és egyensúly-reakciókban: ügyetlen, bizonytalan a zenés-mozgásos játékokban, sportevékenységben

A finommotorika zavarai

az ujjak, a kéz, a kar izomzatának területén: remegés, túl alacsony feszültség tapasztalható

a száj izomzatának területén: nem tud fújni, fütyülni, cuppantani, nyelvével csettinteni

a szem környéki izmok területén: képtelen tekintetét rögzíteni, szemmel fixálni, követni mozgást

A cselekvés tervezésének és irányításának zavarai

fejletlen testséma: nem ismeri a testrészeit, vagy nem tudja megmutatni magán vagy máson

jobb-bal megkülönböztetésének nehézsége

kialakulatlan laterális dominancia: nem ismerhető fel, hogy jobb vagy balkezes-e

nehézségek a test középvonalán történő átnyúláskor: nem tudja bal kézzel megfogni a jobb térdét

gyenge bilaterális mozgáskoordináció: két testfél együttműködésének képtelensége, kéz és láb diszharmonikus mozgása

motorikus gátoltság: mozgások kivitelezése meglassúbbodik

motorikus hiperaktivitás: állandóan izeg-mozog, képtelen egy helyben ülni

 

Sajátos probléma együttes a hiperaktivitás magatartászavar, ami egyrészt önálló szindróma, másrészt sok esetben együtt jár tanulási nehézségekkel. A hiperaktivitás 5-6 éves kortól diagnosztizálható, a viselkedés 3 fõ területén jelenik meg:

Motoros tünetek:

a gyerek megállás nélkül futkározik, a helyiség bútorait rendszeresen

mászókának használja

képtelen egy helyben ülni

még ülő helyzetben is izeg-mozog

alvás közben is sokat mocorog

mindig úton van

Impulzivitás:

gyakran előbb cselekszik, minthogy gondolkodna

feltűnően gyorsan és sokszor vált át egyik cselekvésről a másikra

feladatait képtelen megszervezni

szinte állandóan ellenőrzést igényel

nehezen tudja kivárni, míg egy játékban rá kerül a sor

Figyelem zavarai:

gyakran nem tudja befejezni, amit elkezdett

gyakran nem figyel arra, amire kellene

figyelme könnyen elterelhető

képtelen koncentrálni folyamatosan

a játék nem tudja lekötni, nem tud tartósan játszani

Hiperaktivitásról minimum 2 motoros, 3 impulzív, 3 figyelem zavar tünet esetén beszélünk.

Együttműködő szervezetek

Miskolci Down civil Társaság
Felső- magyarországi Református Intézmények Tehetségsegítő Tanácsa
Sámuel Alapítvány, Beregszász
Irgalmas Szamaritánus Református Gyermekotthon, Nagydobrony